A felmentősereg a Dursley-ház előszobájában3. fejezet

Az elit testőrség

"Most támadtak meg a dementorok és ki vagyok csapva a Roxfortból. Tudni akarom, mi folyik itt, és mikor mehetek el innen!" - írta Siriusnak, Ronnak és Hermionénak küldött leveleiben Harry. Amíg Hedvigre várt, azon gondolkozott, ki küldte nénikéjének a rivallót. Végül befutott Hedvig, és Harry, miközben a gondjaira bízta az imént megírt leveleket, a lelkére kötötte, hogy válasz nélkül ne is jöjjön vissza.. Másnap reggelre várta vissza a baglyot a három együttérző és bíztató levéllel, és persze a tervvel, hogy hogyan juthat el Dursleyéktól az Odúba.
Azonban Hedvig másnap nem tér vissza. Harmadnap sem. Három nap telt el azóta, s Harry csak akkor hagyta el a szobáját, mikor a mosdóba ment. Petunia néni napi háromszor ételt csúsztat be neki az ajtón vágott kis résen, amit néhány éve eszkábált Vernon bácsi. Harry naphosszat a meghallgatáson töprengett, hogy a titoktartási törvény megszegésért vajon jár-e neki egy cella Azkabanban, hogy mi lesz, ha nem mentik fel, ha eltörik a pálcáját és mugliként kell élnie a nagybátyjával és nagynénjével, meg persze elviselhetetlen unokaöccsével, Dudleyval.
A Hedvig távozása utáni negyedik estén Vernon bácsi benyitott sötét szobájába, és közölte Harryvel, hogy a családjával elmennek otthonról. Dursleyék távozása nem jelentett változást számára, mindegy volt neki, otthon voltak-e vagy sem. Tovább bámulta a sötét mennyezetet, mígnem különös zajt hallott a konyhából. A neszt néhány másodperces csend követte, majd újabb hangok ütötték meg a fülét. "Betörők" - gondolta, de az is eszébe jutott, hogy a betörők a lehető legkisebb zajt is kerülni próbálják, ám aki a házban járt, igen zajosan tevékenykedett.
Harry elővette a pálcáját, s csendben kiosont szobájából, le a lépcsőn. Az üvegajtón át nyolc vagy kilenc alak körvonalát látta. Harry szíve nagyot dobbant, mikor meghallott egy rekedtes hangot, mely így szólt: "Engedd le a pálcádat fiú, mielőtt kiszúrnád valakinek a szemét!". Mint kiderült, egy kisebb csapat érkezett Harryért, hogy elvigyék valahova, élükön Mordonnal és Lupinnal, de volt ott néhány, eddig ismeretlen varázsló is: Nimphadora Tonks, (ő küldött egy álmeghívót Dursleyéknak, ezzel csalva el őket otthonról…). Tonksot csakis a vezetéknevén szabad szólítani, mellesleg auror és metamorfomágus, ami annyit jelent, hogy kívánsága szerint bármit meg tud változtatni a külsején. Ott volt Kingsley Shacklebolt is, egy fekete varázsló; valamint Elphias Doge, Dedalus Diggle, Emmeline Vance; Sturgis Podmore és egy fekete hajú, pirospozsgás boszorkány, Hestia Jones.
Miközben Mordon a mágikus szemét egy pohárban tisztogatta, Lupin elmondta, hogy seprűvel fogják elhagyni a házat, amint megérkezik a jel. Harry Tonks segítségével összepakolta iskolai felszereléseit, talárjait és persze versenyseprűjét. Tonks időközben belenézett a tükörbe, s miközben kijelentette, hogy a lila nem az ő színe, haja hirtelen rágógumi rózsaszínűre változott.. Harry rákérdezett, hogy meg lehet-e tanulni a metamorfomágiát, de Tonks szerint erre születni kell. Tonks igen szimpatikusnak tűnt, mivel Petunia néni nappalijára azt mondta, természetellenesen tiszta, de Harry szobája, ami úgy festett, mintha szélvihar dúlta volna fel, már jobban tetszett neki.
Mordon egy varázslattal emberi kaméleonná változtatta Harryt, azaz nem láthatatlan lett, hanem felvette környezetének színeit. Megérkezett az első jel, és hamarosan követte a második is. Elindultak, de rövid idő alatt csontig átfagytak a fogvacogtató hidegben. Így nem csoda, hogy Tonks igen ingerülten válaszol Mordonnak, mikor az vissza akar fordulni egy kicsit, nehogy valaki kövesse őket. Nem sokkal ezután fények tűntek fel, és leszálltak egy elhagyatott és szemetes utcában egy régi ház előtt. Kisvártatva Mordon egy pergament adott Harry kezében hogy olvassa el és jegyezze meg a rajta lévő szöveget, mely a következő volt: "A Főnix Rendjének főhadiszállása Londonban van, a Grimmauld Tér 12. szám alatt".

 

Vissza 4. fejezet