Akcióban Umbridge és a jegyzettömb15. fejezet

Roxfort tanfelügyelője

A reggeli újság címlapján Dolores Umbridge fényképe díszelgett, és a cikk nagyon is érintette Roxfortot és Dumbledore-t. A Minisztérium az oktatási reform keretében ugyanis kinevezte Umbridge-ot tanfelügyelővé. Kiderült, hogy a nő úgy került az iskolába, hogy a növekvő szülői aggodalmak hatására új törvényt hoztak, mely kimondta, hogy amennyiben az igazgató nem tud tanárt biztosítani egy tantárgyra, a Minisztériumnak joga van kijelölni egy erre alkalmas személyt. Ezt követően hozták az újabb törvényt, amely egy új tisztség bevezetésével lehetővé tette Umbridge számára, hogy ellenőrizze a tanórák menetét, utasításokat adjon a tanároknak, és jelentést írjon az iskolában zajló eseményekről a Minisztériumnak.
Piton óráján nem volt felügyelet, ám a professzor, miután kiosztotta a legutóbbi házi dolgozatokat, felhívta a diákok figyelmét arra, hogy aki legközelebb is a leggyengébb minősítést éri csak el (mint Harry), annak büntetőfeladatot fog kiszabni. Jóslástanon viszont felbukkant Umbridge és nagyon kellemetlenül viselkedett. Trelawneyt sértő és zavarba ejtő kérdésekkel bombázta, és nyíltan éreztette vele, hogy nem sokra becsüli a tanári és a jósnői képességeit. Trelawney cserébe nagy veszedelmet jósolt Umbridge-nak, Harrynek pedig korai és tragikus halált.
Sötét varázslatok kivédésén Umbridge megint a könyvet akarta olvastatni velük, de Hermione közölte, hogy ő már kiolvasta az egészet, a tanárnő egyik kérdése kapcsán pedig kifejtette, hogy nem ért egyet a könyv írójával. A nő öt pontot levont emiatt a Griffendéltől, Harry pedig újabb egy hét büntetést kapott Voldemort felemlegetéséért. Angelina a nagyteremben teli torokból ordított vele, amiért újabb edzésekből marad majd ki, de McGalagony rendet teremtett és levont tőlük még néhány pontot.
Az új tanfelügyelő megjelent a délutáni átváltoztatástan órán is. McGalagony nagyon kimérten viselkedett vele, vagyis inkább rendreutasította. Umbridge nem is mert nagyon közbevágni, de dühösen rótta a sorokat jegyzettömbjébe, ami nem sok jót sejtetett. Harryék pedig lassan megtanulták eltüntetni az egereket. Umbridge ezután megjelent legendás lények gondozásán is, és Suette-Polltzot arról faggatta, elégedett-e Roxforttal és a tanári karral, kiváltképp Dumbledore-ral. A tanárnő pedig pozitívan nyilatkozott a kérdésben. Hagridről is kérdezősködött, de Suette-Polltz nem tudta, hol van és mikor tér vissza. Harry pedig újabb napra kapott büntetőfeladatot, mert nem bírta ki szó nélkül.
Aznap éjjel, amikor elhagyta Umbridge irodáját, már úgy vérzett a keze, hogy teljesen átáztatta a kendőt, amivel betekerte, és Harry kételkedett benne, hogy valaha is eltűnik az írás nyoma. Barátai a klubhelyiségben várták, és Hermione készített neki növényekből egy olyan szert, amibe belemártva a kezét a fájdalom enyhült és a seb gyorsabban gyógyult.
Hermione úgy gondolta, muszáj lenne tanulniuk igazi svk-t is, amivel megvédhetik magukat Voldemorttal szemben. Végül kibökte, hogy azt szeretné, ha Harry tanítaná őket. Ebből egy kisebbfajta veszekedés kerekedett, mert Harry arra hivatkozott, hogy leginkább a szerencse játszott közre abban, hogy az eddigi kalandokat túlélte, nem annyira a tudása. Ron és Hermione viszont csak nevettek ezen, mert biztosak voltak benne, hogy Harry igen is nagyon sokat tud az svk-ról, nem úgy, mint ők. Hermione végül azt mondta, meg kell tanulniuk nekik is megvédeni magukat Voldemorttól, és amikor életében először kimondta a Sötét Nagyúr nevét, Harry megenyhült és megígérte, hogy megfontolja a dolgot. Kimerülten került ágyba, és álmában megint végtelen folyosókon, zárt ajtó között járt, reggel pedig szúró érzéssel a sebhelyében ébredt.

 

Vissza 16. fejezet