A kígyó szeme21. fejezet

A kígyó szeme

Hermione másnap reggel visszament Hagridhoz, hogy meggyőzze, kevésbé izgalmas lényeket mutasson nekik az óráin, de próbálkozása sikertelen volt, Hagrid már mindent szépen eltervezett. Harry másnap reggel felkészült a legrosszabbra, amikor a legendás lények gondozása óra keretében a Tiltott Rengeteg felé baktattak. Hagrid riasztó látványa is hozzájárult aggodalmához, a vadőr arcán ugyanis újabb sebek éktelenkedtek, vállán pedig egy fél marhatetemet hurcolt.
Az erdőbe érve furcsa, sikoltó vijjogással hívta a bemutatandó lényeket, de látszólag nem történt semmi. Csak páran - Harry, Neville és egy mardekáros fiú - látták a vérszagra odasereglő, fehéren izzó szemű, fekete, szárnyas lovakat. Harry nagyon megkönnyebbült, hogy más is látja ezeket a teremtényeket (melyekkel az első roxforti napján találkozott), hisz így bizonyossá vált, hogy nem csak képzelte őket. Mint később kiderült, a különös lovak csak azok számára láthatók, akik már láttak valakit meghalni. Egyesek rossz ómennek tartják őket, de Hagrid ezt badarságnak nevezte, és felhívta a diákok figyelmét a lények rendkívüli intelligenciájára és remek tájékozódási képességére.
Kisvártatva megérkezett a tanfelügyelő, aki rosszindulatú feljegyzéseket írt Hagridról a noteszébe, majd kikérdezett pár mardekárost, akik csak megerősítették a negatív véleményt.
December érkeztével az ötödéveseknek még több házija, a prefektusoknak még több munkája lett. (Annyira, hogy Hermione felhagyott a házimanó-sapkák készítésével bár Harrynek nem volt szíve megmondani neki, hogy Dobby vitte el az összeset.) Harry roxfortos pályafutása során először vágyott el az iskolából a téli szünetben, ezért nagyon örült, amikor megtudta, hogy Mrs Weasley karácsonyra meghívta őt is az Odúba. (Remélte, hogy Sirius is velük tölti az ünnepeket, mert nem szívesen gondolt arra, hogy keresztapja Kreacherrel kettesben marad az anyja házában.)
Az utolsó DA-gyűlésen megtudta, hogy a Griffendél új fogója Ginny Waesley lett, a két új terelő pedig - jobb híján - Andrew Kirke és Jack Sloper. Az órán végigvették az addig tanult lefegyverző és kábító bűbájokat. Az elmúlt félév során Neville a várakozáson felül fejlődött, és a csoport többi tagja is sokat haladt.
Óra után Cho a teremben maradt, és Harry hamarosan ráeszmélt, hogy kettesben vannak. De a kellemes beszélgetés helyett Cho sírni kezdett. Először Cedric miatt, aztán meg csak úgy. Harry nem tudta, hogyan vigasztalja, de a lány megoldotta a dolgot azzal, hogy dicsérni kezdte a tanítási módszereit és a bátorságát, miközben egyre és egyre csak közeledett felé, Harrynek pedig földbe gyökerezett a lába…
Ron és Hermione persze rögtön kivallatták a történtekről, és Harry beismerte, hogy elcsattant egy csók. Hermione belelátott Cho zavaros lelkivilágába, és elmondta Harrynek, milyen kétségek közt őrlődhet most a lány, hogy elvesztette Cedricet, de tetszik neki Harry. Közben az is kiderült, hogy Hermione épp Viktor Krumnak ír levelet, és ez valamiért szörnyen bosszantotta Ront.
Aztán aludni tértek, és Harrynek zavaros álmai voltak. A visszaköszönő nappali élmények után hamarosan a rejtélyes folyosón találta magát, ahol kígyótesttel, hangtalanul siklott az ajtó felé. Nyelvével beleszagolt a levegőbe, és így észlelte, hogy az ajtónál lévő ember él, csupán alszik. Vágyott rá, hogy megmarja, de erőt vett magán, mert más tennivalója volt. De az ember felébredt, talpra ugrott és pálcát rántott. Nem volt más választása, felágaskodott a földről, és méregfogait mélyen a húsába mélyesztette. Az férfi üvöltött fájdalmában, majd nekiesett a falnak és elhallgatott.
Felriadt és hallotta, hogy Ron hangosan szólongatja. A sebhelye úgy égett, mintha tüzes vasat nyomtak volna hozzá. A teste jeges verítékben úszott, nem kapott levegőt és émelygett. Amikor kissé magához tért, elmondta Ronnak, hogy az apja megsérült, megmarta egy hatalmas kígyó, és erősen vérzik. Neville elment McGalagonyért, a tanárnő pedig hitt neki, és azonnal az igazgatóhoz kísérte.

 

Vissza 22. fejezet