Az ezüst szerkezetből két füstkígyó válik ki22. fejezet

Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Harry és Ron elindultak az igazgatóhoz McGalagony kíséretében. Éjfél volt, és az irodában már a volt igazgatók és igazgatónők is aludtak a festményeken, Dumbledore pedig az asztalánál ülve fogadta a váratlan látogatókat. Harry elmesélte a "rémálmát", de nem tágított attól, hogy ez egy látomás volt, vagyis Mr Weasleyt a valóságban is megtámadta egy nagy kígyó. A fiú meglepetésére az igazgató csak arra volt kíváncsi, hogy milyen nézőpontból volt mindennek a szemtanúja, de nem mondott semmit, amikor megtudta, hogy Harry maga volt a kígyó.
Dumbledore elküldött két portrén szereplő régi igazgatót, Everardot és Dilyst, hogy riadóztassák a többieket és tegyenek róla, hogy Mr Weasleyt a megfelelő ember találja meg. Fawkest pedig elküldte, hogy figyelmeztesse őket, ha Umbridge közeledik.
Amíg a volt igazgatók helyzetjelentésére vártak, Dumbledore elővett egy ezüst szerkentyűt és az asztalára téve beindította. A szerkezetből halványzöld füst csapott fel, ami lassanként egy kígyó alakját vette fel, majd Dumbledore különös kérdésére két kígyóvá vált szét. Az igazgató elégedettnek tűnt ezzel az eredménnyel és leállította a szerkezetet.
Pár perc múlva visszaérkezett Everard, és közölte, hogy megtalálták Mr Weasleyt, de állítása szerint nem néz ki túl jól, mindenhol vér borítja. Beszállították a Szent Mungóba. Ekkor McGalagony azt az utasítást kapta, hogy ébressze fel és kísérje az irodába a többi Weasleyt.
Az igazgató ezután Phineas Nigellus portréjához fordult segítségért, akinek azonban nem akaródzott felébredni. Végül (némi nyomás hatására) elindult, hogy átadja az üzenetet Siriusnak, miszerint Harry és a többi gyerek nemsokára megérkezik hozzá. Amikor Sirius válaszát megkapták, és megjöttek a Weasley-gyerekek is, Dumbledore egy zsupszkulcsot készített nekik Sirius házához. Indulás előtt egy pillanatra találkozott Harry tekintete az igazgatóéval, és a fiú sebhelyébe éles fájdalom nyilallt. Úgy érezte, ismét kígyóvá vált, és minden vágya az volt, hogy megmarja Dumbledore-t.
Sirius épp Kreachert utasította kifelé, mikor földet értek a ház konyhapadlóján. Mindenki türelmetlenül kérdezte Harryt, hogy tulajdonképpen mi is történt. Ő elmesélt mindent, amit látott, mire az ikrek és Ginny kijelentették, hogy azonnal indulnak a Szent Mungóba. Sirius nagy nehezen visszatartotta őket, mert rendkívül gyanús lett volna, ha kiderül, hogy ilyen hamar értesültek a történtekről.
Lassan lenyugodtak a kedélyek, és a gyerekek egy-egy vajsörrel a kezükben csendben várták a híreket. Hamarosan megjelent Fawkes egy üzenettel Mrs Weasleytől: "Apátok még életben van, maradjatok ott, ahol vagytok." Ez a levél csak még jobban elszomorította őket, majd vártak és vártak. Egészen reggel 5 óráig, amikor is megérkezett Mrs Weasley, és elmondta, hogy Mr Weasley rendbe fog jönni, majd köszönetet mondott Harrynek, mivel nélküle minden bizonnyal csak órákkal később találták volna meg férjét, talán már túl későn.
Reggeli után, mindenki felment a szobájába, és legtöbbjük az egész délelőttöt át is aludta kivéve Harryt, aki rettegett attól, hogy ha újra álomba szenderül, megint látomása lesz.
Ebéd után elindultak a Szent Mungóba Mordonnal és Tonksszal. London belvárosában a karácsonyi kirakatok között egy nagy, divatjamúlt, vöröstéglás áruház előtt állapodtak meg, aminek ajtaján tábla hirdette: "Felújítás miatt zárva" A kirakatban egyetlen női próbababa állt, de az feltűnően ronda volt. Tonks némi beszéd után, (amit Harry megdöbbenésére a próbababa egy apró fejbólintással nyugtázott) Ginnyvel és Mrs Weasleyvel karöltve eltűnt a kirakatba lépve, majd hasonlóan tettek a többiek is.
Bent, amíg a sorukra vártak az információs pultnál, Harry egy táblát fürkészett, melyen fel volt tüntetve, hogy melyik emeleten milyen betegek találhatók. Mordon és Tonks kint maradtak Mr Weasley kórterme előtt, hogy ne zavarják a családot látogatás közben, de Mrs Weasley ragaszkodott hozzá, hogy Harry bemenjen velük. Az ikrek rendkívül kíváncsiak voltak a "baleset" körülményeire, de a Weasley szülők mindig elterelték a szót, és nem voltak hajlandók válaszolni. Fred és George addig feszítették a húrt, míg végül az anyjuk kiparancsolta mindannyiukat a teremből, helyüket pedig átvette Tonks és Mordon.
Persze Fred és George nem adták fel olyan könnyen, és elővettek néhány meghosszabbítható fület. Harry először habozott, de végül feltette. Kiderült, hogy átkutatták az egész helyet, ahol a támadás történt, de a kígyónak nem bukkantak a nyomára. Mordon szerint a kígyót Voldemort küldte, hogy kémkedjen. Mrs Weasley azt mondta, Dumbledore számított rá, hogy Harry előbb-utóbb látni fog valami hasonlót, és Mordon nem is csodálta, hogy Dubmledore aggódik a fiúért, mert ha Harry Voldemort szemszögéből lát dolgokat, az akár azt is jelentheti, hogy a sötét varázsló megszállta őt.
Harry ekkor ledobta magáról a meghosszabbítható fület, a szíve hevesen vert, a többiek pedig félelemmel a szemükben bámultak rá.

 

Vissza 23. fejezet