Az erők összecsapnak36. fejezet

Az egyetlen, akitől valaha is félt

Harry Sirius nevét kiabálta, és várta, mikor tűnik fel a keresztapja. Nem akarta elhinni, hogy meghalt. Nem törődött a minden irányból röpködő átkokkal, és minden erejével azon volt, hogy az emelvényhez jusson és megkeresse. De Lupin nem engedte oda. Sirius pedig csak nem bújt elő a függöny mögül. Lassan elbizonytalanodott, mert eszébe jutott, hogy a keresztapja mindig azonnal jött, ha hívta. Felvetődött benne, hogy talán most azért nem jön, mert nem tud…
Dumbledore közben megkötözte a halálfalókat a terem közepén, Mordon élesztgette Tonksot, Lupin semlegesítette a táncoltató bűbájt Neville lábán, Kingsley pedig átvette Sirius helyét a Bellatrix elleni párbajban. De a férfi hirtelen egy fájdalmas üvöltés közepette a földre esett, Bellatrix pedig rohanni kezdett kifelé. Dumbledore megcélozta egy átokkal, de a nő eltérítette azt.
Harry ekkor kiszakította magát Lupin kezei közül, és Bellatrix után eredt azt üvöltve, hogy most megöli Sirius gyilkosát. A nőt követve újra az agyakkal teli szobában találta magát. Bellatrix kilőtt egy átkot, amitől felborult a medence, és az agyak megindultak Harry felé. De ő leszerelte őket egy lebegtető bűbájjal, kikerülte sebesülten fekvő barátait és rohant a nő után.
A fekete, kör alakú szobába érve már csak annyit látott, hogy Bellatrix becsapja az orra előtt a kifelé vezető ajtót. A szoba forogni kezdett, majd megállt, Harry pedig kétségbeesetten kiáltozni kezdett a kijáratot keresve. A szoba mintha csak erre várt volna; azonnal kivágódott a megfelelő ajtó. Harry szélsebesen rohant a lifthez, de mire az átriumba ért, Bellatrix már majdnem a telefon-liftnél volt.
A nő ekkor visszanézett és egy átkot küldött rá. Harry, hogy kitérjen a varázslat elől, az arany szökőkút mögé bújt. Bellatrix úgy döntött, hogy inkább megküzd vele, ezért hívogatni kezdte, és azzal provokálta Harryt, hogy itt az alkalom, hogy bosszút álljon Siriusért. Harry előugrott és egy Cruciatus-átkot küldött Bellatrixra, aki azonban nem rogyott a földre kínok között. Csupán felkiáltott és elesett, de a következő pillanatban már talpon volt, ellenátka pedig leütötte az arany varázslószobor fejét.
Azt mondta, Harrynek igazán akarnia és élveznie kell, hogy fájdalmat okoz, csak akkor fog működni a Cruciatus-átka. Amikor úgy döntött, hogy a gyakorlatban is megmutatja, Harry megint a szobrok mögé bújt, az átok pedig leütötte a kentaur karját. Bellatrix azt mondta, Harry nem győzheti le őt, Voldemort leghűségesebb követőjét, aki egyenesen tőle tanulta a fekete mágiát. Közölte, hogy meghagyja Harry életét, ha átadja neki a próféciát.
Harry közölte, hogy a gömb megsemmisült, de ekkor égető fájdalom nyilallt a sebhelyébe, miközben határtalan dühöt érzett, ám ez nem a saját érzése volt... Bellatrix szörnyen mérges és rémült lett, Harryt hazugnak nevezte, és Invitóval kereste nála a próféciát. Harry nevetett, mert tudta hogy ezzel fokozhatja a nő dühét, de közben becsukta a szemét az elviselhetetlen fájdalom miatt. A nő Voldemort bocsánatáért esedezett, Harry pedig odaszólt neki, hogy a mester innen úgysem hallja. De a válasz már éles, hideg hangon érkezett, a Nagyúr pedig ott állt a csarnok közepén.
Voldemort nem törődött Bellatrix mentegetőzésével, tudta hogy Harry igazat mondott a próféciáról. Kijelentette, hogy Harry túl sok bosszúságot okozott már neki ahhoz, hogy életben maradjon, és ráküldte a halálos átkot. De hirtelen a fej nélküli arany varázslószobor életre kelt, kettőjük közé ugrott, az átok pedig lepattant a mellkasáról. Voldemort már tudta, ki áll e mögött, Harry pedig hátranézett és megpillantotta Dumbledore-t. A Nagyúr megcélozta az igazgatót, aki azonban eltűnt, majd közvetlenül mögötte jelent meg újra. Életre keltette a többi szobrot is. Az arany boszorkány rátámadt Bellatrixra, és a padlóra szorította, a kobold és a házimanó a kandallók, a kentaur pedig a Sötét Nagyúr felé vették az irányt.
Dumbledore és Voldemort harcolni kezdtek, a fej nélküli arany varázsló pedig kituszkolta Harryt a tűzvonalból és elállta az útját. Az igazgató átka ellen Voldemort egy ezüstös pajzsot idézett magának. Megkérdezte, hogy Dumbledore valóban ilyen brutális módon akarja-e megölni őt, mire az igazgató közölte, hogy a halálnál van rosszabb dolog is, Voldemortnak pedig az a legnagyobb gyengéje, hogy ezt nem fogja fel.
De közben folyt a közdelem; Voldemort egyik átkát az arany kentaur védte ki, ami számtalan darabra tört szét. Majd az igazgató vékony lángcsóvával fonta körbe Voldemortot és a pajzsát, de a lángcsóva kígyóvá változott. A Nagyúr eltűnt, majd a szökőkút közepén jelent meg és halálos átkot küldött az igazgatóra. Az átkot a semmiből előtűnő Fawkes, nyelte el, majd elhamvadt és madárfiókaként landolt a földön. Dumbledore füstgomolyaggá változtatta a kígyót, és a szökőkút vizével beterítette Voldemortot, mintha csak olvadt üvegbe burkolta volna. Voldemort egy ideig küzdött, hogy kiszabaduljon, de azután eltűnt.
Harry tudta, hogy vége a harcnak, és ki akart rohanni a szobor mögül, de Dumbledore rákiáltott, hogy maradjon ott, ahol van. A következő pillanatban olyan éles fájdalom hasított a fejébe, hogy úgy érezte, belehal. Egy piros szemű lény ráfonódott a testére, de olyan szorosan, hogy nem tudta, hol végződik az ő teste, és hol kezdődik a lényé. Majd megszólalt, de a hang Harry száján jött ki. Azt kérte Dumbledore-tól, hogy ölje meg. És a fájdalom olyan elviselhetetlen volt, hogy Harry maga is azt kívánta, bár halna meg. És akkor Siriust is újra láthatná.
A gondolat hatására Harry szíve megtelt érzelmekkel, a kapocs közte és a lény között megszakadt, és a csarnok padlóján tért magához. Hangok visszhangoztak, a csarnok tele volt emberekkel. Caramelt a kobold és a házimanó szobra vezette. A miniszter szinte magánkívül volt a döbbenettől, hiszen a saját szemével látta, ahogy Voldemort és Bellatrix hoppanált. Dumbledore tájékoztatta a minisztert, hogy a Halálkamrában több halálfalót is talál megkötözve, majd utasította, hogy távolítsa el Dolores Umbridge-et Roxfortból és törölje a körözést Hagrid ellen.
Ezután felvette a földön fekvő arany varázslófejet, Zsupszkulccsá változtatta és átadta Harrynek. Megígérte neki, hogy fél óra múlva találkoznak Roxfortban, de előtte még magyarázatot ad Caramelnek a történtekre. Ezután Harry érezte az ismerős rántást a köldöke táján, majd az átrium, Caramel és Dumbledore eltűntek a szeme elől.

 

Vissza 37. fejezet