29. fejezet

 

Az elveszett diadém

 

A viszontlátás örömét némileg beárnyékolta a rengeteg változás, ami az iksolában történt távozásuk óta. A Halálfalók minden befelé vezető folyosót őriztek, kivéve ezt az egyet, amin Neville vezette őket, s közben az Roxfortról beszélt, ami már egyáltalán nem olyan volt, mint régen. Piton igazgatósága, valamint a Carrow testvérek, Alecto és Amycus rémuralma megváltoztatott mindent. Mivel minden büntetést maguk a Halálfalók szabtak ki a diákokra, a tanárok, ha csak tehették, igyekezték titokban tartani az apróbb vétségeket. A Sötét Varázslatok Kivédésera anyaga az olyan sötét varázslatok, mint például a Cruciatus-átok gyakorlása lett, a Mugliismeret órákon pedig arról tanulhattak a diákok, hogy alsóbbrendű, állatias nép a varázstalan.

Miután Lunát elfogták, Ginny pedig elmenekült a Halálfalók elől, Neville maradt az egyetlen, akire a rettegő diákok számíthattak, aki fel mert lépni a Carrow testvérek ellen. (Még az sem hátráltathatta, hogy a nagymamáját megfenyegették. Az idős hölgy egyenesen a Szent Mungóba juttatta az elfogására érkező Halálfalót, majd összepakolta a meggyszínű kis táskáját, és illegalitásba vonult.)

Hiába küzdöttek azonban bátran az iskolát uralmuk alatt tartó Amycus és Alecto ellen, elérkezett az a pillanat is, amikor Dumbledore Seregének kitartó tagjai menekülni kényszerültek. Elhagyni semmiképp nem akarták az épületet, így a Szükség Szobájában rendezkedtek be. A menedéket vörös, sárga és kék lobogók díszítették (egyedül a Mardekár zöldje hiányzott), a benne élőket pedig Aberforth látta el élelemmel (mert - ahogy azt Ron mindenkit meglepve hibátlanul elmagyarázta - Gamp Ötödik Transzfigurációs Törvénye világosan kimondja, hogy ételt nem lehet csak úgy varázsolni). Ahogy Harry, Ron és Hermione megérkeztek, Dumbledore Seregének régi, ismerős tagjai, és a többi menekült is kitörő örömmel fogadta őket.

Harry – bár ismét felvillant előtte, ahogy Voldemort rátalál az üres dobozra, amelybe egykor Gomold gyűrűjét rejtette – elmondott a tervükből annyit, amennyit lehetett. A többiek eleinte nem értették, miért akarná magukra hagyni őket, miután megtalálta, amit a Roxfortban keres, de amikor megnyugtatta őket, hogy Voldemort legyőzéséhez kell elmennie, mind segíteni akartak, hiába próbálta elhárítani az ajánlatokat.

A már ötödévben is jó szolgálatot tett, megbűvölt galleonok segítségével Neville Lunát, Ginny-t, Fredet, Gerorge-ot, Lee Jordant, de még Cho-t is értesítette Harry visszatéréséről, akik haladéktalanul csatlakoztak hozzájuk. Harry így már semmiképp nem utasíthatta vissza a segítségüket. Aberforth szavaira emlékezett, és nem akarta, hogy ugyanolyan titkolózónak tartsák, mint Dumbledore-t. Így megkérdezte az összegyűlteket, nem tudnak-e valami tárgyról, amit a Roxfortban rejthettek el, és ami egykor Hollóháti Hedvig tulajdona volt. Luna azonnal emlékezett a diadémre, amelynek másolatát az édesapja is el akarta készíteni. Bár nem tudták, hol lehet, hiszen évszázadok óta elveszettnek hitte mindenki, Cho felajánlotta, hogy megmutatja, hogy nézhet ki, hiszen a Hollóhát klubhelyiségében állt egy szobor, amely a diadémmel ábrázolta Hedviget.

Egy villanásra látva, hogy Voldemort már a Roxfort felé tart, Harry azonnal neki akart vágni, de Ginny határozott kérésére be kellett érnie Luna vezetésével. A Láthatatlannátévő Köpeny védelmében másztak fel a Hollóhát klubhelységébe, amelynek ajtaja nem jelszóra, hanem a kopogtató által feltett kérdésre adott helyes válaszra nyílt. (Harrynek nagy szerencséje volt, hogy Luna tudta, hogy sem a főnix, sem a láng nem lehetett előbb, mert a körnek nem lehet se kezdete se vége.)

A klubhelység nagyobb és szellősebb volt, mint bármelyik, amelyben Harry valaha járt. A hollóhátasok nem csak az ablakokon át gyönyörködhettek az éjszakai égboltban, a falakat is sötétkékre festették, csillagos mintával. Hedvig kissé lenézően mosolygó szobra a hálóhelyiségekhez vezető lépcső aljában állt. Harry a talapzatra fellépve ki tudta venni nem csak a fejét ékesítő diadémot, de az abba vésett idézetet is. („Magad azzal ékesíted, ha elmédet élesíted.”)

Alecto Carrow a semmiből tűnt elő, Harryékre szegezett pálcával, és mielőtt még bármit tehettek volna, megérintette a karján lévő Sötét Jegyet, értesítve Voldemortot Harry visszatéréséről…

 

(Morgan Le Fay)